Rábaközi kis falumba…

Világjáró koldusdiák, kóbordalos lettem,

Rábaközi kis falumtól messze keveredtem,

Mégis, amíg fáradt lábbal a világot járom,

Rábaközi kis falumba hazavisz az álom.

Mikor csendben, áhítattal a templomba lépek

S felhangzik a dómokban a trillás, cifra ének,

Eszembe jut – hej Istenem, máskép megy ez nálunk,

Mikor kicsiny templomunkba nagymisére járunk.

Este zúg a gyársziréna, füstfelhője szálldos,

Csupa lárma, csupa zsivaj, füstfelhős a város,

Eszembe jut: odahaza este van most, szombat,

S a toronyban kis harangunk estimára kongat.

Amikor az utcán járok és a zajos élet

Fest elémbe tarka-barka, ezerszínű képet,

Eszembe jut kis falumnak akácsoros útja,

A sor végén a keresztről Krisztus néz az útra.

Amikor az este eljön s kigyúl ezer lámpa,

Égő tűz lesz a nagy város, égigérő fáklya,

Eszembe jut kis falumnak csillagfényes estje,

Mosolyogva néz le a hold a virágos kertre.

Világjáró koldusdiák, kóbordalos lettem,

Rábaközi kis falumtól messze keveredtem,

Mégis, amíg fáradt lábbal a világot járom,

Rábaközi kis falumba hazavisz az álom.