Húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
A húsvétot, megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette.
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. (Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.)
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak.
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak
Fehérvasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja.
Mit jelent ma a húsvét?
Már rég elfelejtettük, hogy valójában mit is kellene ünnepelnünk. A húsvéti ünnepek lényege az önmegtartóztatás és a megújulás – maga a húsvét szó héber eredete is kikerülést jelent.
Húsvét öröme nincs nagyböjt nélkül, ami 40 napig tart. Ekkor lelki nagytakarítást kell tartanunk, próbálnunk kell megszabadulni rossz szokásainktól. Jótettekkel, áldozatvállalással kell készülnünk a húsvétra. A nagyböjt a bűnbánat, az Istennel való mélyebb kapcsolat, a jócselekedetek gyakorlásának az ideje, amikor már nem a szórakozással, hanem lelkünk üdvösségével kell törõdnünk
A húsvét csak annak öröm, aki felkészült. A hívõ emberek számára a nagyheti szertartások elegendő alkalmat adnak arra, hogy értelmileg és érzelmileg is jobban átéljék az eseményt.
A mai ember is fél a szenvedéstõl, sokszor a legkisebbtõl is. Próbálunk menekülni elõle. Ha szenvedsz, ha fájdalmad van, azt orvosolni kell, de vannak fájdalmak, amelyeket nem tudunk orvosolni. A betegség, az öregség, a sikertelenség, a kudarcok azok a keresztek, amelyek elõl hiába próbálunk elmenekülni, mindig szembetaláljuk magunkat velük. A kereszteket a vállunkra kell vennünk.
A húsvét az újrakezdést is jelenti. Azt, hogy le lehet zárni a múltat, ha megbánjuk bűneinket és próbáljuk helyrehozni hibáinkat. Arra is tanít minket az ünnep, hogy van remény egy szebb, boldogabb életre, ami nem az anyagiaktól függ, mert az erkölcsi értékek tehetik szebbé életünket.
Megyei Ábel
Elmúlt az éj; őrződ keres,
hajnal köszönt, a sír üres.
Ó, lépj közénk és hívd Tamást,
Láthassuk mind, szemlátomást.
Botló hitünk új erejét
Tőled lelje s Nálad helyét!
Fordítsd felénk szent arcodat,
Oltsd ki a testvér-harcokat.
Teremthessünk békés Földet,
hol ember nem öldökölhet,
s melletted él, meg nem halhat,
értelme ha jóra hallgat.